A diverticulosis az emésztőrendszer, különösen a vastagbél falának kiöblösödésével jellemezhető állapot. Ez a betegség gyakran tünetmentes, de szövődményekhez, mint például vérzéshez vagy gyulladáshoz (diverticulitis), vezethet.
A diverticulák nem csak a vastagbélben, hanem más emésztőszervi helyeken is kialakulhatnak, bár ez ritkább. A leggyakoribb hely a vastagbél, különösen annak sigmoid része, de előfordulhatnak a vékonybélben is, különösen a duodenum (nyombél) területén.
A diverticulosis prevalenciája (előfordulása) növekszik az életkorral, különösen 60 éves kor felett jelentkezik gyakrabban. A nyugati társadalmakban magasabb az előfordulási arány, ami összefügghet a rostszegény étrenddel.
Rizikófaktorok
A betegség kialakulásának legjelentősebb rizikófaktora a rostszegény étrend. Egyéb tényezők közé tartozik a
Patofiziológia
A diverticulák a vastagbél falának gyenge pontjain alakulnak ki, ahol a nyomásnövekedés miatt a bélfal kitüremkedik. Ha keményebb széklet keletkezik, az fokozza a vastagbélben a nyomást, így elősegíti a diverticulák kialakulását.
A vastagbélben a nyomás növekedését több tényező is okozhatja, melyek közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a bélmozgásokat és a béltartalom állapotát.
Tünetek
A diverticulosis sok esetben tünetmentes, de amikor tünetek jelentkeznek, azok általában az alábbiak lehetnek:
Diagnózis
A diverticulosis diagnózisát általában az alábbi módszerekkel állapítják meg:
Kolonoszkópia: Ez a leggyakoribb és legpontosabb módszer a diverticulák vizsgálatára. A vizsgálat során a szakorvos (gastroenterológus) egy hosszú, rugalmas csövet (kolonoszkópot) vezet a vastagbélbe, hogy közvetlenül megvizsgálja a bél falát.
CT: Különösen hasznos a diverticulitis diagnosztizálására, amikor a diverticulák gyulladtak. A CT képes részletes képet adni a hasüreg állapotáról, beleértve a vastagbélben lévő gyulladásos területeket is.
Bárium-beöntés: Egy radiológiai eljárás, ahol a bárium-szulfátot használják kontrasztanyagként, hogy jobban láthatóvá tegye a vastagbél belső felületét a röntgenfelvételeken.
Vérvizsgálatok: Ezeket általában gyulladásos markerek (például CRP, fehérvérsejtszám) jelenlétének kimutatására használják, ha szeretnék kizárni a gyulladást vagy, ha gyulladásra gyanakszanak.
Kezelés és megelőzés
Az enyhe esetek diétás változtatással (rostban gazdag étrend) és megfelelő folyadékfogyasztással kezelhetők. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés vagy műtét válhat szükségessé.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
Nallapeta NS, Farooq U, Patel K. Diverticulosis. [Updated 2023 Apr 16]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2024 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK430771/
Cleveland Clinic. Diverticulitis. Last reviewed by a Cleveland Clinic medical professional on 04/10/2023. Diverticulitis: Symptoms, Causes & Treatment (clevelandclinic.org)
Cleveland Clinic. Barium Enema. Last reviewed by a Cleveland Clinic medical professional on 06/15/2022. Barium Enema: Procedure, Preparation & What It Is (clevelandclinic.org)
Cleveland Clinic. Diverticular Disease Explained with Dr. Sherief Shawki. December 26, 2019 Diverticular Disease Explained with Dr. Sherief Shawki | Cleveland Clinic
NIDDK. Clinical Trials for Diverticular Disease. Last Reviewed August 2021 Clinical Trials for Diverticular Disease - NIDDK (nih.gov)
NIDDK. Definition & Facts for Diverticular Disease. Last Reviewed August 2021 Definition & Facts for Diverticular Disease - NIDDK (nih.gov)
NIDDK. Symptoms & Causes of Diverticular Disease. Last Reviewed August 2021 Symptoms & Causes of Diverticular Disease - NIDDK (nih.gov)
NIDDK. Eating, Diet, & Nutrition for Diverticular Disease. Last Reviewed August 2021 Eating, Diet, & Nutrition for Diverticular Disease - NIDDK (nih.gov)
NIDDK. Diagnosis of Diverticular Disease. Last Reviewed August 2021 Diagnosis of Diverticular Disease - NIDDK (nih.gov)