Koleszterinszint mérés | magas koleszterin
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
A helytelen bélflóra (dysbiosis) egészségügyi következményei

A bélflóra, vagyis a gastrointestinalis traktusban élő mikroorganizmusok összessége, kulcsfontosságú szerepet tölt be az emberi egészség fenntartásában. A dysbiosis, a bélflóra egyensúlyának zavara, számos egészségügyi problémát okozhat.

Következmények

Immunrendszeri hatások:
A bél mikrobiomja alapvetően szabályozza az immunrendszert, elősegíti annak fejlődését és a kórokozókkal szembeni védekezést. Dysbiosis esetén ez az egyensúly felborulhat, ami az immunválasz megváltozásához vezethet.

Specifikus immunrendszeri következmények:

  • Autoimmun betegségek:
    A dysbiosis elősegítheti autoimmun betegségek, mint a rheumatoid arthritis, kialakulását. A bél mikrobiomának megváltozása az immunrendszer túlaktiválódását eredményezheti, ami önmagunkkal szembeni támadást indíthat el.
  • Gyulladásos válaszok:
    A dysbiosis növelheti a gyulladásos citokinek termelődését, ami szisztémás gyulladásos állapotokhoz vezethet, befolyásolva ezzel a gyulladásos bélbetegségeket és más krónikus gyulladásos állapotokat.
  • Fertőzési hajlam:
    A bélflóra egyensúlyhiánya csökkentheti a szervezet képességét a kórokozókkal szembeni védekezésre, növelve így a fertőzések kockázatát.

Emésztőrendszeri problémák:
A bélflóra létfontosságú az emésztőrendszer egészségének fenntartásában. A dysbiosis megzavarhatja ezt az egyensúlyt, ami különböző emésztőrendszeri betegségekhez vezethet.

Specifikus emésztőrendszeri következmények:

  • Irritábilis bél szindróma (IBS):
    Az IBS tünetei, mint a hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, összefüggésbe hozhatók a bélflóra egyensúlyának megzavarásával. A dysbiosis hozzájárulhat a bél érzékenységének és motilitásának változásához.
  • Gyulladásos bélbetegségek (IBD):
    A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa, az IBD két fő formája, szorosan kapcsolódnak a bél mikrobiomának változásaihoz. A dysbiosis gyulladást okozó hatásai kulcsfontosságúak lehetnek ezeknek a betegségeknek a patogenezisében.

Metabolikus zavarok:
A bélflóra kulcsfontosságú szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban. A dysbiosis megzavarhatja ezt az egyensúlyt, ami különböző metabolikus betegségekhez vezethet.

Specifikus metabolikus következmények:

  • Elhízás:
    A dysbiosis hozzájárulhat az elhízás kialakulásához a tápanyagok felszívódásának és az energiaraktározásnak a befolyásolásával.
  • 2-es típusú cukorbetegség:
    A bélflóra egyensúlyhiányából adódóan megváltozhat a glükóz metabolizmusa, ami hozzájárulhat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához. A dysbiosis hatással lehet az inzulinérzékenységre és a glükóztoleranciára is.
  • Kardiovaszkuláris betegségek:
    Bizonyos bélbaktériumok által termelt anyagok szintjének emelkedése hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegségek kockázatának növekedéséhez.

Mentális egészség és a bél-agy tengely:

A bél-agy tengely egy komplex kommunikációs hálózat, amely összeköti a bélflórát és az agyat. A bél mikrobiomjának változásai befolyásolhatják az agyi funkciókat és az érzelmi állapotot.

Depresszió és szorongás:
A dysbiosis összefüggésbe hozható a depresszió és a szorongásos zavarok megnövekedett kockázatával. A bélflóra egyensúlyának zavara befolyásolhatja a neurotranszmitterek, mint a szerotonin termelődését és a gyulladásos válaszokat, amelyek mind hozzájárulhatnak ezekhez a mentális állapotokhoz.

Autizmus spektrum zavar (ASD):
Bizonyos kutatások arra utalnak, hogy a dysbiosis szerepet játszhat az ASD kialakulásában vagy annak tüneteinek súlyosbodásában, bár ez a terület még intenzív kutatás alatt áll.

Hormonális hatások:

Hormonok metabolizmusa:
A bélbaktériumok képesek befolyásolni bizonyos hormonok, például az ösztrogén metabolizmusát. Ez a folyamat befolyásolhatja a hormonok szintjét és aktivitását a szervezetben, ami számos egészségügyi következményhez vezethet.

Összefoglalva, a dysbiosis számos egészségügyi problémát okozhat, beleértve immunrendszeri zavarokat, emésztőrendszeri problémákat, metabolikus zavarokat, mentális egészségügyi problémákat és hormonális egyensúlyhiányokat. A bélflóra egyensúlyának megőrzése kulcsfontosságú az egészség fenntartásában, és fontos, hogy tudatosan figyeljünk táplálkozásunkra, életmódunkra és a felhasznált gyógyszerekre.

 

       Feketéné Radó Barbara
       Dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Felhasznált irodalom:

Ana M Valdes at al. Role of the gut microbiota in nutrition and health. BMJ 2018; 361 doi: https://doi.org/10.1136/bmj.k2179

Caminero, A., Meisel, M., Jabri, B. et al. Mechanisms by which gut microorganisms influence food sensitivities. Nat Rev Gastroenterol Hepatol 16, 7–18 (2019). https://doi.org/10.1038/s41575-018-0064-z

Wu HJ, Wu E. The role of gut microbiota in immune homeostasis and autoimmunity. Gut Microbes. 2012 Jan-Feb;3(1):4-14. doi: 10.4161/gmic.19320. Epub 2012 Jan 1. PMID: 22356853; PMCID: PMC3337124.

Round, J., Mazmanian, S. The gut microbiota shapes intestinal immune responses during health and disease. Nat Rev Immunol 9, 313–323 (2009). https://doi.org/10.1038/nri2515

Sasso, J. M., Ammar, R. M., Tenchov, R., Lemmel, S., Kelber, O., Grieswelle, M., & Zhou, Q. A. (2023). Gut Microbiome-Brain Alliance: A Landscape View into Mental and Gastrointestinal Health and Disorders. ACS chemical neuroscience, 14(10), 1717–1763. https://doi.org/10.1021/acschemneuro.3c00127

Agus A, Clément K, Sokol H. Gut microbiota-derived metabolites as central regulators in metabolic disorders. Gut. 2021 Jun;70(6):1174-1182. doi: 10.1136/gutjnl-2020-323071. Epub 2020 Dec 3. PMID: 33272977; PMCID: PMC8108286.

Meade S, Liu Chen Kiow J, Massaro C, Kaur G, Squirell E, Bressler B, Lunken G. Gut microbiome-associated predictors as biomarkers of response to advanced therapies in inflammatory bowel disease: a systematic review. Gut Microbes. 2023 Dec;15(2):2287073. doi: 10.1080/19490976.2023.2287073. Epub 2023 Dec 3. PMID: 38044504.

Clapp M, Aurora N, Herrera L, Bhatia M, Wilen E, Wakefield S. Gut microbiota's effect on mental health: The gut-brain axis. Clin Pract. 2017 Sep 15;7(4):987. doi: 10.4081/cp.2017.987. PMID: 29071061; PMCID: PMC5641835.

Sorboni, S. G., Moghaddam, H. S., Jafarzadeh-Esfehani, R., & Soleimanpour, S. (2022). A Comprehensive Review on the Role of the Gut Microbiome in Human Neurological Disorders. Clinical microbiology reviews, 35(1), e0033820. https://doi.org/10.1128/CMR.00338-20

Yap CX, Henders AK, Alvares GA, at al. Autism-related dietary preferences mediate autism-gut microbiome associations. Cell. 2021 Nov 24;184(24):5916-5931.e17. doi: 10.1016/j.cell.2021.10.015. Epub 2021 Nov 11. PMID: 34767757.

Patra D, Banerjee D, Ramprasad P, Roy S, Pal D, Dasgupta S. Recent insights of obesity-induced gut and adipose tissue dysbiosis in type 2 diabetes. Front Mol Biosci. 2023 Sep 28;10:1224982. doi: 10.3389/fmolb.2023.1224982. PMID: 37842639; PMCID: PMC10575740.

Li SX, Guo Y. Gut microbiome: New perspectives for type 2 diabetes prevention and treatment. World J Clin Cases. 2023 Nov 6;11(31):7508-7520. doi: 10.12998/wjcc.v11.i31.7508. PMID: 38078135; PMCID: PMC10698456.

Cullen JMA, Shahzad S, Kanaley JA, Ericsson AC, Dhillon J. The Effects of 6 Weeks of Resistance Training on the Gut Microbiome and Cardiometabolic Health in Young Adults with Overweight and Obesity. J Appl Physiol (1985). 2023 Dec 7. doi: 10.1152/japplphysiol.00350.2023. Epub ahead of print. PMID: 38059291.

Prins FM, Collij V, Groot HE, Björk JR, Swarte JC, Andreu-Sánchez S, Jansen BH, Fu J, Harmsen HJM, Zhernakova A, Lipsic E, van der Harst P, Weersma RK, Gacesa R. The gut microbiome across the cardiovascular risk spectrum. Eur J Prev Cardiol. 2023 Dec 7:zwad377. doi: 10.1093/eurjpc/zwad377. Epub ahead of print. PMID: 38060843.

Pai AH, Wang YW, Lu PC, Wu HM, Xu JL, Huang HY. Gut Microbiome-Estrobolome Profile in Reproductive-Age Women with Endometriosis. Int J Mol Sci. 2023 Nov 14;24(22):16301. doi: 10.3390/ijms242216301. PMID: 38003489; PMCID: PMC10671785.