A megfelelő minőségű és mennyiségi alvás elengedhetetlen az emberi test és az elme egészségének fenntartásához. Az alvászavarok azonban a lakosság jelentős részét érintik. Felmérések szerint a felnőttek körülbelül 10-30%-a küzd krónikus inszomniával (krónikus alvási zavarral), míg az akut inszomnia (ideiglenes alvási zavar) ennél magasabb arányban, akár a felnőttek 50%-át is érintheti élete során.

Az alvászavarok számos okra vezethetők vissza. Többek között:

Koffein, alkohol, nikotin: Ezek az anyagok befolyásolják az alvás minőségét.

A koffein stimuláló hatással rendelkezik, melynek eredményeként az elalvás nehezített lehet, ha a nap késői óráiban fogyasztjuk.

Az alkohol kezdetben nyugtató hatású, ami elősegítheti az elalvást azonban ez a hatás csupán átmeneti. Az alkohol csökkenti a REM-alvás (a legmélyebb alvási fázis) időtartamát, ami fontos az agy regenerációjához és a memória kialakulásához. Emellett relaxálja a légutak izmait, ami növelheti a horkolás és az alvási apnoe kockázatát. Az éjszaka második felében gyakori ébredésekhez vezethet, amikor az alkohol kezdeti nyugtató hatása már nem érezhető.

Képernyő előtti időtöltés: A kék fény, amelyet a digitális eszközök, például a telefonok és számítógépek kibocsátanak, gátolhatja a melatonin termelődését, ami a megfelelő alváshoz szükséges.

Krónikus fájdalom: A fájdalmat okozó betegségek megzavarják az alvás minőségét.

Légzési problémák: Az asztma vagy az alvási apnoe gátolja a pihentető alvást.

Neurológiai betegségek: Például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

Depresszió és szorongás: Ezek gyakran társulnak alvászavarokhoz. A depresszióban szenvedők között gyakori a korai ébredés, az alvási apnoe vagy az inszomnia.

Stressz: Akár munkahelyi, akár személyes, a fokozott stressz zavart okozhat az alvásban.

A stressz növeli a kortizol nevű stresszhormon termelődését. A kortizol szintje természetesen a reggeli órákban a legmagasabb, és az este folyamán csökken. Ha azonban valaki stresszes, a kortizol szintje megnövekedhet az esti órákban is, ami közvetetten gátolja a melatonin termelődését, és így az elalvást. A stressz miatt az emberek gyakran később mennek lefeküdni, vagy korábban kelnek fel, ami rövidebb alvási időt és megzavart cirkadián ritmust eredményezhet.

Emellett egyéb biokémiai változásokat is okoz, például növeli az adrenalin, a noradrenalin és az orexin szintjét, amelyek mind befolyásolják az alvást.

Gyógyszerek és kémiai anyagok: Sok gyógyszernek vannak mellékhatásai, amelyek alvászavart okozhatnak, beleértve az antidepresszánsokat, a magas vérnyomás elleni gyógyszereket, valamint a stimulánsokat.

Hormonális változások: Menopauza, terhesség vagy menstruáció alatti hormonális változások.

Egyéb okok: Időzónák közötti utazás (jetlag), műszakos munka, vagy az évszakok változása (szezonális depresszió) is befolyásolhatják az alvási szokásokat.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Felhasznált irodalom

National Sleep Foundation. (2020). Sleep Disorders and Problems. UPDATED MAY 16, 2022 Sleep Disorders – Common Types, Symptoms, Treatments | Sleep Foundation

Mayo Clinic. Sleep Disorders. Aug. 10, 2019 Sleep disorders - Symptoms and causes - Mayo Clinic

MedlinePlus. Medicines That Can Cause Sleep Problems. Review Date 5/12/2022 Medicines for sleep: MedlinePlus Medical Encyclopedia

American Psychiatric Association. What are Sleep Disorders? August 2020 Psychiatry.org - What are Sleep Disorders?

Cleveland Clinic. Sleep disorders. Last reviewed by a Cleveland Clinic medical professional on 06/19/2023. Sleep Disorders: Types, Causes, Symptoms & Treatment (clevelandclinic.org)