Koleszterinszint mérés | magas koleszterin
1135 Budapest, Jász utca 33-35.
06(1)800-9333, 06(30)633-09-61
  
Vírusos agyhártyagyulladás

A baktériumok az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói. Azonban vírusok, gombák és más nem fertőző ágensek, mint pl.: gyógyszerek is kiválthatják a meningitist.

A vírusos agyhártyagyulladás az aszeptikus agyhártyagyulladás leggyakoribb típusa, ami általában a kisgyermekeket érinti. Előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken. A vírusos agyhártyagyulladás egész évben előfordul, de leggyakrabban nyáron és ősszel.

Számos vírus, például enterovírusok (EV), herpeszvírusok és influenzavírusok is okozhatnak meningitist, azonban világszerte az enterovírusok a legtöbb vírusos agyhártyagyulladás kiváltó okai. Az enterovírusok családjába tartozó vírusok évente körülbelül 10-15 millió fertőzést okoznak, de a fertőzöttek csak kis százalékánál alakul ki agyhártyagyulladás. Ebbe a kategóriába tartozó vírusok az agyhártyagyulladás eseteinek körülbelül 52 százalékáért felelősek felnőtteknél, és 58 százalékáért csecsemőknél.

Agyhártyagyulladást okozhatnak továbbá

  • az arbovírusok, pl.: a nyugat-nílusi vírus,
  • influenza vírus,
  • mumpsz,
  • HIV,
  • kanyaró,
  • herpesz vírusok, beleértve az Epstein-Barr vírust, a herpes simplex vírusokat és a varicella-zoster vírust (amely a bárányhimlőt és az övsömört okozza),
  • Coltivirus, amely Colorado kullancslázat okoz.

Tünetek

A vírusos agyhártyagyulladás kezdeti tünetei hasonlóak a bakteriális agyhártyagyulladás tüneteihez.

A vírusos meningitis csecsemőknél általában a következőket okozza

  • láz,
  • csökkent étvágy,
  • ingerlékenység,
  • álmosság, ébredési nehézség,
  • hasmenés,
  • kiütés,
  • légúti tünetek,
  • rövid, gyors légzés.

Felnőtteknél a vírusos meningitis tünetei lehetnek a

  • fejfájás,
  • láz, hidegrázás,
  • nyaki fájdalom,
  • rohamok,
  • erős fényre való érzékenység,
  • álmosság,
  • letargia,
  • hasi fájdalom, hányinger és hányás,
  • csökkent étvágy,
  • megváltozott mentális állapot.

Diagnózis

Az agyhártyagyulladás diagnosztizálása fizikális vizsgálattal és az egyén kórtörténetének áttekintésével kezdődik.

A kórokozók vizsgálatához lumbálpunkcióra, cerebrospinalis folyadékra (CSF - agy-gerincvelői folyadék) van szükség. Az eljárás során tűt szúrnak be az L3, L4 vagy L5 csigolyarések közé a szubarachnoidális térbe, ahonnan CSF-et szívnak le. Ezután a CSF-et tesztelik a vörösvértestek és a leukocitaszám, valamint a glükóz- és fehérjeszint meghatározására. Ezeknek a sejtszámoknak a meghatározása általában segít a különböző típusú meningitisek diagnosztizálásában.

Mivel azonban a vizsgálat körülményes, alternatív minták, például vér-, torok- vagy székletminták is használhatók helyette, különösen EV-fertőzés gyanúja esetén.

A vírusos agyhártyagyulladás diagnosztizálásának arany standardja a polimeráz láncreakció (PCR), amely kimutatja és mennyiségileg meghatározza a vírus DNS-ét vagy RNS-ét a páciens CSF-jében. Az EV-pozitív agyhártyagyulladásos esetek gyermekgyógyászati ​​​​vizsgálata azt mutatta, hogy a CSF-minták valós idejű PCR-rel végzett vizsgálata 100%-os érzékenységet eredményezett, míg a vírustenyészet használatakor csak 38% volt a szenzitivitás.

Kezelés

Aszeptikus meningitises esetekre nincs specifikus kezelést, tüneti terápia alapján gyógyszereket adnak a betegség tüneteire. A teljes gyógyulás az esetek többségében 5-14 napot vesz igénybe.

A betegség csecsemő ill. kisgyermek korban veszélyesebb, a felnőttek leggyakrabban enyhébb tünetekkel átvészelik.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

Kohil A, Jemmieh S, Smatti MK, Yassine HM. Viral meningitis: an overview. Arch Virol. 2021 Feb;166(2):335-345. doi: 10.1007/s00705-020-04891-1. Epub 2021 Jan 3. PMID: 33392820; PMCID: PMC7779091.

Alnomasy, S. F., Alotaibi, B. S., Mujamammi, A. H., Hassan, E. A., & Ali, M. E. (2021). Microbial aspects and potential markers for differentiation between bacterial and viral meningitis among adult patients. PloS one, 16(6), e0251518. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0251518

Sanaei Dashti, A., Alizadeh, S., Karimi, A., Khalifeh, M., & Shoja, S. A. (2017). Diagnostic value of lactate, procalcitonin, ferritin, serum-C-reactive protein, and other biomarkers in bacterial and viral meningitis: A cross-sectional study. Medicine, 96(35), e7637. https://doi.org/10.1097/MD.0000000000007637

Centers for Diseases Control and Prevention. Viral Meningitis. Page last reviewed: May 25, 2021 Viral Meningitis | CDC